- Topcon gépvezérlés
- Kenéstechnika
- Mérlegtechnika
- Munkabiztonság
- Szoftverek
- Cégünkről
Rendszerek, termékek és tudás egy helyen.
Kenéstechnikai megoldások
Letöltések, katalógusok
Konzultáció
Vegye fel velünk a kapcsolatot és segítünk kiválasztani az Önnek legmegfelelőbb megoldást.
Gyakori kérdések
Számos felhasználó, tulajdonos az automata kenésben csupán az időmegtakarítást, és a kiépítéssel kapcsolatos költségeket látja, míg a tapasztaltabb üzemeltetők ismerik az automatizált zsírzás, olajzás egyéb előnyeit is, illetve az ebből származó, kiemelkedő megtakarításokat is.
Évtizedes kutatások eredményeként tették közzé Nyugat-Európában azt a megállapítást, hogy a gépek, berendezések meghibásodását mely okokra lehet visszavezetni:
Mint látható, a karbantartási és üzemeltetési hibák, több, mint 50%-ban felelősek a hibákért és a költségekért.
A megfelelő kenés funkcióinak ismeretében, ez az 50% szinte azonnali kiszűrhető, megszüntethető, és az alábbiakban erre fogunk rávilágítani, miért és hogyan.
A súrlódás csökkentése a gördülő/csúszó felületek között => a túlzott kopás csökkentése
Szennyeződések és víz kiszorítása a kenési felületekről => tömítés, szennyeződések távol tartása!
A megfelelő csapágykenés alapelvei:
A kézi kenés (általában) álló gépen történhet csak meg. Ekkor a csapágy/csap nyugvó helyzetben, de tömegétől terhelve van, és a csapágytérbe bejuttatott kenőanyag nem kerül(het) az összeszorított felületek közé. Indításkor így a felületek egy ideig szárazon futnak, mint a belsőégésű motorok főtengely csapágyai indításkor.
Az automata kenés – ezzel szemben – mozgó, működő gép esetén is adagolja a kenőanyagot, így az a sikló felületek közé könnyen bejutva azonnal elvégzi a kenési-hűtési (stb) feladatokat. Ezzel hatékonysága nagyságrendekkel magasabb.
Kézi zsírzást (olajzást) hosszú periódusokban végzünk. Főképp a kenőzsírral történő kenés esetén előfordul, hogy a zsír elhasználódásával, a benne lévő szappan „összetörik”, térfogata csökken, és így térfogat-csökkenésből adódóan, a csapágy külső felületéről, szennyeződéssel lerakódott kenőanyagot „szippant” be a csapágyba. Ezzel nem csak a kenés szűnik meg a mozgó felületek között, de abrazív szemcsék is rongálják a csapágyak.
Automata kenéskor az adagolást sűrű ciklusokban végezzük. Ekkor a bevitt, kis mennyiségű kenőanyaggal utántöltjük a csapágyat, az elhasználódott zsír helyett frissel pótoljuk, és állandóan fent tudjuk tartani a csapágy külső felületén kialakult „karimát”, mely a por, víz, stb elleni tömítést biztosítja.
Különösen igaz ez olyan esetekben, mikor a gép például víz alatti munkán dolgozik (kimosódás jelensége).
Kézi kenés esetén, a beadagolt kenőanyag mennyiség nagyjából esetleges. Általánosan vagy túltöltés lép fel, sok esetben kimarad kenési pont vagy kenési ciklus. Túltöltés: ebben az esetben, a csapágytérbe bevitt kenőanyag ellenállást jelent a csapágynak, túlterhelés, melegedés lép fel, és a kenőanyag hamar tönkremegy. Ciklus hiánya: a kimaradó kenés miatt a csapágy egy-két ciklust kenőanya nélkül fut, megnő a súrlódás, csökken az élettartam. Kimaradó kenési pont: általában a nehezen elérhető pontokat a kezelő/karbantartó „kifelejti” kenéskor.
A fenti, főbb kenési elvek szerint, az automata kenéssel történő üzemeltetés jelentős gazdasági előnyt jelent a felhasználónak, tulajdonosnak.
A zsírkenésnek széles alkalmazási területe van a kis gépektől, mint például a faipari gépek, a nagy nehéziparig, mint például az acélművek vagy a papírgyárak. A központi zsírzási rendszerekhez alkalmas zsírszivattyú-csomagok nagy szekciója a számos egyedi tervezési lehetőséggel együtt lehetővé teszi bármilyen zsírkenés megbízható és költséghatékony kialakítását. A zsírkenési rendszerekben a zsírszivattyúk megfelelő mennyiségű zsírt juttatnak a kenési pontokhoz. Az automatikus zsírkenéshez a legnépszerűbbek a kétvezetékes és a progresszív kenőanyag elosztók.